213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről


A Kormány a belkereskedelemről szóló, többször módosított 1978. évi I. törvény 40. §-a alapján a következőket rendeli el:
1. § (1) A rendelet hatálya a belföldi, illetőleg nemzetközi utazásszervező, illetve -közvetítő tevékenységet üzletszerűen folytató, belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetre (Polgári Törvénykönyv 685. § c) pont), valamint külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire (a továbbiakban együtt: utazási vállalkozó) terjed ki.
(2) E rendelet alkalmazásában:
a) utazásszervező az, aki saját szervezésű vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást belföldre, illetőleg belföldről külföldre utazási szerződés alapján közvetlenül vagy közvetítő útján értékesít, valamint, aki külföldi utazásszervező Magyarországra történő utaztatásait belföldön szervezi, illetőleg külföldi utazásszervező vagy egyéni utas részére Magyarországra történő utazásokat értékesít, külföldről külföldre történő utazást szervez, továbbá, aki külföldi szálláshelyet belföldön értékesít, és a rendezvényszervező, ha az általa üzletszerűen végzett tevékenység keretében utazási csomagnak minősülő szolgáltatást [f) pont] is értékesít,
b) utazásközvetítő az, aki az utazási szerződést a belföldi utazásszervező megbízottjaként, illetve a külföldi utazásszervező bizományosaként köti meg,
c) belföldi utazásszervezés az utazásszervező által szervezett belföldi úticélú utazások szervezése és értékesítése,
d) nemzetközi utazásszervezés a belföldről külföldre és külföldről külföldre történő utazások szervezése, a külföldi utazásszervező Magyarországra történő utaztatásainak belföldi szervezése, illetőleg külföldi utazásszervező vagy egyéni utas részére Magyarországra történő utazások értékesítése, továbbá a külföldi szálláshely belföldi értékesítése,
e) utazási vállalkozás céljára szolgáló irodahelyiség (a továbbiakban: irodahelyiség) az, amelyet az utazási vállalkozó tevékenysége céljára elkülönítettek, s amelynél az üzlethelyiség berendezése a rendeltetésszerű használat követelményeihez igazodik, kizárólag a tevékenység céljára szolgáló önálló, vezetékes telefonvonallal és telefax készülékkel rendelkezik, továbbá az ügyfélforgalom lebonyolítására szolgáló üzlethelyiség (utazási iroda, illetőleg utazási ügynökség) megfelel a külön jogszabályban előírt feltételeknek is,
f) utazási csomag az a szolgáltatás, amely az utazással összefüggő személyszállítási, szállás és az ezzel összefüggő szolgáltatásokból (így különösen étkezés, idegenvezetés, kulturális program) legalább kettőt tartalmaz, függetlenül attól, hogy az egyes szolgáltatásokat együtt vagy külön-külön számlázzák az utas részére,
g) nem minősül utazásszervezésnek az önállóan (nem utazási csomagban) értékesített: közlekedési szolgáltatás, a menetjegy-kiszolgálás, a szálláshelyi szolgáltatás (szobafoglalás) - az a) pontban foglaltak kivételével -, a vendéglátó szolgáltatás, a gyógy- és egyéb szolgáltatás, a kulturális programokra és egyéb (pl. sport) rendezvényekre jegyárusítás, a helyi programszervezés, az idegenvezetői szolgáltatás, illetve az ezekkel kapcsolatos ügyek intézése, továbbá a más szervezet által teljesítendő, az utazással összefüggő szolgáltatás és az ezekkel kapcsolatos ügyek intézése,
h) utazás az a szolgáltatás, amelyet az utazási vállalkozó a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint nyújt.
(3) A külföldi utazásszervező által szervezett utazást belföldön az utazásközvetítő csak bizományosként értékesíthet.
(4) Nem tartozik a rendelet hatálya alá az oktatási intézmények által kizárólag a tanulói, hallgatói jogviszonyban állók számára (ideértve a tanulói, hallgatói csoport létszámához szükséges kísérőket is), továbbá az egyesületek és közhasznú, illetőleg nonprofit szervezetek által kizárólag tagjaik részére nem üzletszerűen, kizárólag önköltséges alapon szervezett utaztatás akkor, ha az utaztatás a szervező részére nyereséget nem eredményez.
(5) Az utazási csomagra vonatkozó rendelkezéseket a külföldi szálláshely belföldi értékesítése esetén is megfelelően alkalmazni kell.
(6) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása szempontjából külföldi szálláshely belföldi értékesítésének minősül a vételárba beszámítandó pénzösszegnek bármilyen jogcímen történő átvétele.
2. § (1) Utazásszervező, illetőleg -közvetítő tevékenységet Magyarországon csak az az utazási vállalkozó folytathat, aki az e rendeletben előírt feltételeknek megfelel, és kérelme alapján a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala (a továbbiakban: GM EKH) által vezetett közhitelű hatósági nyilvántartásba bejegyezték. A GM EKH az utazási vállalkozót akkor veheti nyilvántartásba, ha
a) a cégjegyzékbe, illetve - ha a működés feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel - az előírt bírósági vagy hatósági nyilvántartásba bejegyezték,
b) vezető állású munkavállalói, illetve vezető tisztségviselői, továbbá az egyéni vállalkozó büntetlen előéletű,
c) az utazási vállalkozásban legalább egy - utazásszervezői minősítő vizsgával vagy a külön jogszabályban előírt szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező - a szakmai tevékenységért felelős személy működik, akire e rendelet alkalmazása szempontjából a vezető tisztségviselőre, illetve vezető állású munkavállalóra megállapított szabályok vonatkoznak,
d) az e rendelet 8. §-ában meghatározottaknak megfelelő vagyoni biztosítékkal rendelkezik,
e) irodahelyiséggel [1. § (2) bekezdés e) pont] rendelkezik,
f) a kérelmező utazási vállalkozó vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, illetve az utazási vállalkozást fenntartó egyéni vállalkozó nem szerepeltek a felsorolt minőségekben hatósági engedély nélkül működő, e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet folytató, vagy olyan utazási vállalkozásban, amelyet a hatóság - a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül - hivatalból törölt a nyilvántartásból,
g) nyilatkozik arról, hogy az utazásszervező tevékenységből az indulás évében milyen összegű árbevételt tervez,
h) nyilatkozik arról, hogy - figyelemmel az 1. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltakra - milyen jellegű utazásszervezői, illetve utazásközvetítői tevékenységet végez.
(2) A GM EKH nem veheti nyilvántartásba a kérelmezőt, ha
a) lejárt esedékességű, 60 napot meghaladó, az adózás rendjéről szóló jogszabály szerint végrehajtható köztartozása (adó, illeték, vám, társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járulék) van,
b) az utazásszervező, illetve -közvetítő tevékenységet a GM EKH által történt hatósági nyilvántartásba vételt megelőzően megkezdte. E vállalkozás vezető tisztségviselőire, vezető állású munkavállalójára, név szerint nyilvántartásba vett tagjára az (1) bekezdés f) pontjában foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.
(3) Az egyéni vállalkozó a tevékenységét mint egyéni cég végezheti.
(4) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, a szakmai tevékenységért felelős személy feladatait - az egyéni vállalkozó saját vállalkozásának kivételével - gazdálkodó szervezet nem láthatja el.
(5) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kötelezettség alól mentesül
a) az utazásközvetítő, ha kizárólag a GM EKH hatósági nyilvántartásában szereplő utazásszervező megbízottjaként jár el, valamint
b) az utazásszervező, ha kizárólag
1. külföldi utazásszervező Magyarországra történő utaztatásait szervezi belföldön,
2. külföldi utazásszervező részére Magyarországra történő utazásokat értékesít,
3. külföldi utazásszervező megbízásából külföldről külföldre történő utazásokat szervez, illetőleg
4. belföldi utazások szervezését végzi.
(6) Utazási irodának, illetve utazási ügynökségnek minősülő üzlet megnyitásának kötelezettsége alól mentesül az utazásszervező, ha utazásait kizárólag közvetítő útján értékesíti, vagy kizárólag a (5) bekezdés b) pontjának 1-3. alpontjaiban meghatározott tevékenységet végzi.
(7) Az (1) bekezdés a)-e) pontjaiban, valamint a (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat a vonatkozó okiratok eredetiben vagy hiteles másolatban történő csatolásával, az (1) bekezdés f) és a (2) bekezdés b) pontjában foglaltakat a kérelmező nyilatkozatával kell igazolni.
(8) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott követelményeket az 1997. január hó 1. napja után törölt utazási vállalkozások esetében kell figyelembe venni.
(9) A GM EKH az utazási vállalkozó közhitelű hatósági nyilvántartásba vételéről tájékoztatja az utazási vállalkozó székhelye, valamint az utazási iroda (utazási ügynökség) helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét és fogyasztóvédelmi felügyelőséget.
(10) A közhitelű hatósági nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
a) az utazási vállalkozás nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát, telefon- és faxszámát, ha az utazási vállalkozó a tevékenységét elektronikus kereskedelem útján végzi, az e-mail címét,
b) az utazási vállalkozás vezetőjének, illetve vezetőinek nevét, tisztségét, a megbízatásának lejártát,
c) az utazási vállalkozásnak a cégnyilvántartásban szereplő vezető tisztségviselőjének, vezetőállású munkavállalójának nevét, tisztségét, a megbízatása lejártát,
d) a szakmai tevékenységért felelős személy nevét, szakképzettségét, a szakképzettségét igazoló okirat, a minősítő vizsga, valamint a nyelvvizsga bizonyítványának számát,
e) a vagyoni biztosíték szolgáltatására szerződő bank vagy biztosító nevét, azt az összeget, amelynek fedezetére a bank, illetve a biztosító kötelezettséget vállalt, a tervezett árbevétel összegét, a vagyoni biztosíték szolgáltatására kötött szerződés lejáratának dátumát,
f) az utazási vállalkozó utazási irodáinak, utazási ügynökségeinek címét, telefon- és faxszámát,
g) az utazási vállalkozó által végzett tevékenység(ek) felsorolását és azok TEÁOR számát,
h) az utazásszervező tevékenységgel összefüggésben végzett egyéb tevékenységeket, továbbá
i) az utazási vállalkozás tevékenységének felfüggesztésére, illetve a hatósági nyilvántartásból való törlésére vonatkozó bejegyzést, az ezeket elrendelő határozat számát és keltét.
Az adatokat az utazási vállalkozó a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles bejelenteni a GM EKH-nak.
BH1999. 377. Utazásszervező és -közvetítő tevékenység folytatásához nyilvántartásba vétel szükséges, de működési engedélyt csak a bonyolítás helyére (pl. üzlethelyiség, lakás stb.) vonatkozóan kell kérni. Ennek a működési engedélynek a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez való csatolása nem követelhető [1989. évi 23. tvr. (Ctvr.)  16. § (4) bek., 213/1996, (XII. 23.) Korm. r. 2. § (1) bek., 3. § (1) bek., 4/1997. (I. 22.) Korm. r. 1. §, 2. § (1) bek.].
3. § (1) Az utazási vállalkozó a tevékenységét a nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló értesítés kézbesítése után kezdheti meg.
(2) A tevékenység kizárólag a nyilvántartásban szereplő megnevezéssel és címen folytatható.
(3) A GM EKH az utazási vállalkozó nyilvántartását - az adatigénylő által meghatározott módon és rendszerességgel - statisztikai célokra a Központi Statisztikai Hivatal, ellenőrzés végett pedig a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, a Magyar Nemzeti Bank, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal rendelkezésére bocsátja.
4. § (1) A 2. §-ban meghatározott adatok megváltozását és a tevékenység megszüntetését az utazási vállalkozó 15 napon belül köteles a GM EKH-nak írásban bejelenteni.
(2) Az utazásszervező tevékenységnek -közvetítő tevékenységre történő módosítását, illetve -közvetítő tevékenységgel történő kiegészítését a GM EKH csak akkor veheti nyilvántartásba, ha az utazási vállalkozó nyilatkozik arról, hogy az utazásszervező tevékenységével összefüggésben kötött valamennyi szerződésében vállalt kötelezettségét teljesítette és e szerződések nem vagy nem megfelelő teljesítése miatt jogerős határozattal megállapított, illetve végrehajtható kiegyenlítetlen tartozása nincs, illetőleg ezekkel összefüggésben végrehajtási eljárás nem folyik ellene. Az utazásszervező tevékenységnek utazásközvetítő tevékenységre történő módosítása esetén a 9. §-ban foglaltak az irányadók.
(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezést megfelelően kell alkalmazni akkor is, ha az utazásközvetítő tevékenységet kívánják utazásszervezésre módosítani, illetve kiegészíteni.
5. § Az utazási vállalkozó köteles a nyilvántartásba vételi számát az üzleti kapcsolatában (levelezésében) folyamatosan használni, arról az ügyfeleit tájékoztatni, az utazással kapcsolatban közreadott írott tájékoztatójában (programfüzetében) szerepeltetni és az irodahelyiségében jól láthatóan kifüggeszteni.
6. § (1) Az irodahelyiség megnevezésében utalni kell a tevékenységi körre.
(2) Ha az utazási vállalkozó a tevékenységét több irodahelyiségben folytatja, az irodahelyiségre vonatkozó követelményeket valamennyi irodahelyiségben érvényesíteni kell.
7. § A vállalkozásnak az utazási szakmai tevékenységéért felelős - utazásszervező szakmai minősítő vizsgával rendelkező - személyt teljes munkaidőben kell foglalkoztatni. E rendelkezést megfelelően kell alkalmazni abban az esetben is, ha a tevékenységet gazdasági társaság tagja személyes közreműködéssel látja el.
8. § (1) Vagyoni biztosíték lehet:
a) bankgarancia,
b) biztosítóval (biztosítókkal) kötött biztosítási szerződés, valamint
c) az utazási vállalkozó által hitelintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzösszeg (pénzbeni letét).
Az egyes biztosítékformák külön-külön, illetőleg együttesen is alkalmazhatók. A biztosítékformák együttes alkalmazása esetén a vagyoni biztosíték szolgáltatására kötött szerződésekben rendelkezni kell a fizetési kötelezettség feltételeiről.
(2) A vagyoni biztosíték mértéke a bankgarancia, a biztosítási szerződés megkötésének, illetőleg a pénzbeni letét elhelyezésének hónapját követő időszakra a belföldről külföldre történő kiutaztatásból, a külföldi szálláshely belföldi értékesítéséből, valamint a külföldi utazásszervező által szervezett utazásnak bizományosként való értékesítéséből származó - a számviteli törvény szerint elszámolandó értékesítési nettó (a bruttó árbevétel áfával csökkentett összege) - tervezett árbevétel 12%-a, de legalább kétmillió forint. Ha az utazási vállalkozó a belföldről külföldre történő kiutaztatás szervezése során nem menetrend szerinti járatú repülőgépet (charter járatot) vesz igénybe, illetőleg a (8) bekezdés szerinti garantált szerződésből származó kötelezettségei a tervezett árbevétel 25%-át meghaladja, a vagyoni biztosíték mértéke a tervezett értékesítési nettó árbevétel 20%-a, de legalább húszmillió forint. Ha a tervezett árbevétel kevesebb, mint a tárgyévet megelőző évben - a számviteli törvény szerint - elszámolt értékesítési nettó árbevétel, akkor a vagyoni biztosíték megállapításánál a tárgyévet megelőző évi árbevételt kell alapul venni. Az e bekezdésben meghatározott nettó árbevétel számításánál a menetrend szerinti repülőjáratra érvényes menetjegyek értékesítéséből származó árbevételt nem kell figyelembe venni.
(3) Ha a tárgyév tényleges árbevétele jelentős mértékben alacsonyabb a tárgyévet megelőző évinél, az utazási vállalkozó kérelmére a GM EKH indokolt esetben engedélyezheti, hogy a vagyoni biztosíték mértékének számítási alapja a tárgyévet megelőző év árbevételénél alacsonyabb összeg legyen.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott időszakot január 1-jétől december 31-ig kell számítani. A második félévben megkezdett tevékenység esetén az első időszakot a következő év december 31-ig kell számítani.
(5) Az utazási vállalkozó köteles minden év október 31-éig a GM EKH-nak igazolni, hogy rendelkezik az előírt mértékű vagyoni biztosítékkal, illetőleg az erre vonatkozó - a (2) bekezdés szerinti időszakra szóló - bankgarancia vagy biztosítási szerződéssel, illetőleg pénzbeni letéttel. Ha a tényleges árbevétel várhatóan 25%-ot meghaladó mértékben több lesz a tervezettnél, az utazási vállalkozó köteles május 31-éig a GM EKH-nak igazolni, hogy a vagyoni biztosíték összegét megfelelően módosította. A kezdő utazási vállalkozó a 25%-ot meghaladó eltérés esetén a működésének megkezdését követő ötödik hónap végéig köteles a vagyoni biztosíték összegét módosítani és a GM EKH-nak megfelelően igazolni.
(6) A vagyoni biztosítékra kötött szerződésnek meg kell felelni e rendelet előírásainak. E szerződést legalább egy évi időtartamra kell megkötni. A szerződés hatályát az utazási vállalkozó köteles a lejáratot megelőzően meghosszabbítani és ennek megtörténtét - legkésőbb a lejáratot megelőzően 45 nappal - a GM EKH-nak igazolni. Ha a felek a szerződést nem hosszabbítják meg, az utazási vállalkozónak legkésőbb a lejáratot megelőzően 45 nappal azt kell igazolnia a GM EKH részére, hogy más hitelintézettel vagy biztosítóval kötött szerződést. A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés megkötését, valamint annak folyamatos hatályba tartását a biztosítási kötvény, illetőleg a hitelintézettel kötött szerződés tanúsítja.
(7) A charter járat igénybevételére vonatkozó szerződésben az utazási vállalkozónak vállalnia kell, hogy az utasok oda- és hazautaztatására vonatkozó költségeket a légitársaságnak az elutazást megelőzően befizeti.
(8) E rendelet alkalmazása szempontjából garantált szerződés az, amelynek alapján a lekötött szolgáltatások nem mondhatók le, és ezáltal az utazási vállalkozónak időszakonként visszatérő, rendszeres fizetési kötelezettsége származik.
9. § Az utazási vállalkozó a vagyoni biztosítékot csak az utazásszervező tevékenység megszűnését követően, az utazási szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítése után, legkorábban azonban a tevékenység megszűnésétől számított hat hónap elteltével szüntetheti meg.
10. § (1) Vagyoni biztosítékként csak olyan szerződés vehető figyelembe, amely szerint a vagyoni biztosíték terhére a biztosító, illetve a hitelintézet pénzügyi fedezetet nyújt
a) az utazás megkezdése után szükséghelyzetbe került utasok érdekében teendő intézkedések (pl. hazaszállítás) és a kényszerű kinttartózkodás költségeinek fedezésére, valamint
b) az előleg, illetve részvételi díj visszafizetésére.
(2) Amennyiben a vagyoni biztosítékot pénzbeli letét képezi, úgy annak igénybevételéhez a GM EKH előzetes hozzájárulása szükséges.
(3) A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés akkor felel meg e rendelet rendelkezéseinek, ha
a) tartalmazza azt a kikötést, hogy a pénzintézet, illetve a biztosító a vagyoni biztosíték terhére kizárólag abban az esetben teljesít kifizetést, ha az utazási vállalkozó előzetesen bemutatja a GM EKH igazolását és a vagyoni biztosíték terhére teljesített kifizetés időpontját a pénzintézet, illetve a biztosító írásban közli a GM EKH-val, és
b) rendelkezik arról, hogy a szerződésben meghatározott bármely megszűnési feltétel beállásáról a hitelintézet, illetve a biztosító a GM EKH-t haladéktalanul írásban tájékoztatja,
c) rendelkezik arról, hogy abban az esetben, ha az utazási vállalkozó nem gondoskodik az utasai hazautaztatásáról vagy az előlegeket, illetve részvételi díjakat nem fizeti vissza a biztosító, illetve a hitelintézet az ezekre vonatkozó szükséges intézkedéseket a vállalkozó helyett megteszi.
(4) Az utazási vállalkozó köteles a felhasznált vagyoni biztosítékot - amennyiben e tevékenységét továbbfolytatja - haladéktalanul, legkésőbb harminc napon belül pótolni.
(5) Ha az utazási vállalkozó nem tesz eleget az utasok hazaszállítására vagy az előleg, illetve részvételi díj visszafizetésére vonatkozó kötelezettségének, a szükséges intézkedések megtétele iránt - az utazási vállalkozó vagyoni biztosítékának terhére - a GM EKH intézkedik a hitelintézetnél, illetve a biztosítónál, amelyről egyidejűleg a Külügyminisztériumot is tájékoztatja.
11. § (1) A GM EKH hivatalból, illetve az ellenőrzésre feljogosított szervezet kezdeményezésére határozatával törli a nyilvántartásból azt az utazási vállalkozót, aki
a) a nyilvántartásba vétel valamely feltételével nem rendelkezik,
b) a tevékenységét a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott jogszabályok megsértésével folytatja,
c) az utazási szerződést a hatóság felszólítására sem foglalja írásba,
d) a 8. §-ban meghatározott vagyoni biztosítékkal kapcsolatos kötelezettségét megszegi,
e) nem gondoskodik arról, hogy a társasutazáson résztvevő csoportját külföldön a célország nyelvét vagy a célországban általánosan használt világnyelvet beszélő, idegenvezetésre jogosult személy kísérje,
f) nem gondoskodik arról, hogy az utazáshoz igénybe vett különjárati autóbusz vezetőjének rendelkezésére álljanak a külön jogszabályban előírt iratok (pl. utasjegyzék),
g) nem gondoskodik az utasok hazahozataláról,
h) a tevékenységének felfüggesztésére okot adó körülményt három hónap alatt nem szüntette meg,
i) az utast az utazási szerződésben meghatározott esedékességkor - a vis maior esetét kivéve - nem utaztatta el és a befizetett előleget, illetve részvételi díjat az utasnak a külön jogszabályban foglaltak szerint nem fizette vissza,
j) ellen a bíróság felszámolást rendelt el,
k) a közhitelű hatósági nyilvántartás számára történő bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, vagy valótlan tartalmú bejelentést tett,
l) az a)-l) pontokban foglaltakkal kapcsolatos hatósági ellenőrzést (14. §) akadályozza, továbbá
m) bejelenti a tevékenység megszüntetését.
(2) A GM EKH a határozatával legfeljebb három hónapi időtartamra felfüggesztheti annak az utazási vállalkozónak a működését, aki az utasokat megtéveszti, nem tesz eleget az utasok tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének, veszélyezteti az utasok hazautaztatását, a közúti személyszállításra vonatkozó szabályokat nem tartja be, és ezáltal a meghirdetett program lebonyolítását veszélyezteti. A GM EKH a határozatával törli a nyilvántartásból azt az utazási vállalkozót, akinél ismételten felmerül felfüggesztésre okot adó körülmény.
(3) Ha a GM EKH az utazásszervező, illetőleg -közvetítő tevékenységet felfüggesztette az utazási vállalkozó újabb utat nem szervezhet, a meghirdetett utakra előleget, illetve részvételi díjat nem vehet át, köteles azonban az úton lévő utasok hazautazása érdekében szükséges intézkedéseket megtenni, az elmaradó utakra befizetett előlegeket teljes összegben visszafizetni, és a továbbiakban csak olyan utazásokat bonyolíthat le, amelyekkel kapcsolatos fizetési kötelezettségeit a felfüggesztést megelőzően már teljesítette.
(4) Ha a felfüggesztés elrendelésének a határozatban megjelölt oka időközben megszűnt, a felfüggesztést meg kell szüntetni.
(5) Az utazási vállalkozónak a hatósági nyilvántartásból való törlésre vonatkozó kérelme esetén a GM EKH köteles megvizsgálni, hogy nem állnak-e fenn a hivatalból való törlés feltételei. Ha a hivatalból való törlés feltételei fennállnak, a GM EKH köteles a kérelem elutasítása mellett a kérelmezőt hivatalból törölni a hatósági nyilvántartásból.
(6) Ha a GM EKH az utazási vállalkozót törölte a hatósági nyilvántartásból, az utazási vállalkozó újabb utazásokat nem szervezhet és nem bonyolíthat le, köteles azonban az úton lévő utasait hazautaztatni, az elmaradó utazásokra befizetett előlegeket és részvételi díjakat a külön jogszabályban foglaltak szerint teljes összegben visszafizetni.
12. § (1) Az utazási vállalkozó nyilvántartásból való törlését, illetve tevékenységének felfüggesztését a GM, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége, valamint az utazási iroda (utazási ügynökség) helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője kezdeményezheti.
(2) A GM EKH köteles az utazási vállalkozó tevékenységét felfüggesztő, illetve a vállalkozót a nyilvántartásból törlő határozatát haladéktalanul megküldeni a szervezet nyilvántartását vezető más szerveknek, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek, valamint az utazási vállalkozó utazási irodái szerint illetékes önkormányzatok jegyzőinek.
(3) A GM a Turisztikai Értesítőben rendszeresen közzéteszi a nyilvántartásba vett, illetve a tevékenységét felfüggesztett vagy a nyilvántartásból törölt, valamint azoknak az utazási vállalkozóknak a jegyzékét, akik az utazásszervező tevékenységet utazásközvetítésre vagy az utazásközvetítő tevékenységet utazásszervezésre módosították.
13. § E rendelet előírásai nem érintik az utazásszervező és -közvetítő tevékenység folytatásával kapcsolatos más jogszabályban meghatározott engedélyezési vagy egyéb feltételeket.
14. § (1) E rendelet rendelkezéseinek megtartását az utazási vállalkozó székhelye, illetőleg irodáinak helye szerint illetékes fogyasztóvédelmi ellenőrzésre jogosított szervek, a települési önkormányzat jegyzője, valamint a nyilvántartásba vétel feltételeinek fennállása vonatkozásában, a GM EKH ellenőrzi.
(2) Az utazási vállalkozó köteles az ellenőrző hatóságok számára lehetővé tenni, hogy a 11. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak ellenőrzése céljából a szükséges iratokat megtekinthessék.
(3) Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az utazási vállalkozó a tevékenységét jogosulatlanul vagy a jogszabályok megsértésével végzi, az ellenőrző szervezet köteles a felelősségrevonás érdekében szükséges intézkedést megtenni, illetve kezdeményezni.
15. § (1) Ez a rendelet 1997. január hó 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 2/1992. (I. 13.) IKM rendelet, valamint az azt módosító 16/1992. (V. 26.) IKM rendelet és a 7/1994. (III. 10.) IKM rendelet, valamint az utazásszervezői szakmai minősítővizsgáról szóló 3/1992. (I. 13.) IKM rendelet 2. §-a.
(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény alapján az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a Tanács 90/314/EGK irányelve az utazási csomagról, az üdülési csomagról és a túracsomagról.
(3) Az e rendelet hatálybalépésekor már működő utazási vállalkozónak a rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül - a vonatkozó okiratok eredetiben vagy hiteles másolatban történő csatolásával - igazolnia kell a GM EKH részére, hogy rendelkezik a rendeletben meghatározott tárgyi és személyi feltételekkel, valamint a vagyoni biztosítékkal. 1997. július 1-jétől csak az az utazási vállalkozás működhet, amelyet e rendelet előírásai szerint nyilvántartásba vettek.